T.A. (47 éves melldaganatos nő, irodai asszisztens)

 „Amikor daganatot diagnosztizáltak a mellemben letargiába estem. Kilátástalannak láttam az életem. Nem érdekelt semmi, csak a családom. A kemoterápiás kezelések testileg és lelkileg is nagyon megviseltek. A hajam kihullott, nagyon szégyelltem magam, nem akartam emberek közé menni, a munkahelyemre sem jártam be. Férjemnek valaki ajánlotta, hogy forduljunk egy  onkopszichológushoz, mert a kezelések mellett lelkileg tud segíteni. Nehezen szántam rá magam, de férjem és a család unszolására bejelentkeztünk és elmentünk a rendelőbe. A férjem beszélt, én hallgattam, nem bíztam már semmiben, teljesen össze voltam törve…  Akkor a pszichológus a szobája falán  lévő fotókra mutatott, ahol azoknak a professzoroknak, pszichológusoknak a képei voltak akiktől ő tanult. Annyit mondott: hiába minden kemoterápiás, farmakológiai kezelés, ha én nem hiszek a gyógyulásban. A szavak hallatára megfordult velem a világ… Motivált lettem, akartam a gyógyulást és az onkopszichológiai segítséget. Közel két át, hetente jártam a pszichológushoz. A terápiás kezelések alatt  hipnózissal gyógyított. Könnyebb volt elviselnek az orvosi kezeléseket, a családomban  és környezetemben is a régi lettem. A pszichoterápiáknak köszönhetően könnyebb volt elviselnem az orvosi kezeléseket, meggyógyultam !”

ZS.K. (42 éves méhnyak daganatos, nyelvtanárnő)

Kedves “kétkedők”! Nekem sikerült, meggyógyultam, pedig kevesen gondolták ezt. Akartam a gyógyulást, tettem érte. A legtöbb segítséget az onkopszichológusomtól kaptam. A pszichoterápia teljesen megváltoztatta a személyiségemet, optimista lettem, bíztam az orvosomban és a pszichológusomban. Alig vártam a terápiás kezelést, mert tudtam, hogy minden alkalommal közelebb kerülök a gyógyuláshoz…

P.R. (27 éves hererákos, labdarúgó) 

El sem hittem, hogy ez velem megtörténhet. Egy világ omlott bennem össze. Abba kellett hagynom az edzéseket, a mérkőzéseken nem vehettem részt. Az orvosaim azt mondták időben „elkapták” a daganatot. Műtétre került sor, majd gyógyszeres kezelésre. Az egyesületi pszichológus ajánlotta, hogy keresem fel onkopszichológus kollégáját, mert ez az ő szakterülete. Erre a műtét után került sor. Nagyon bensőséges, bizalmi viszony alakult ki közöttünk. Hetente kétszer jártam hozzá, sokat beszélgettünk. Megtanított relaxálni, és személyre szabott önhipnózis hanganyagot készített számomra. Naponta hallgattam otthon, ami nagyon hatékony volt. Köszönöm a segítséget, nélküle nem ment volna. Azóta edzésbe álltam és már a bajnoki mérkőzésen is védtem a kapuban.

Cs.H  72 éves fogorvos-férj és Cs.R. 42 éves állatorvos-leány gyermek)

Feleségemnél lágyrészdaganaotot állapítottak meg. Sajnos műtétre, sugárkezelésre és kemoterápiára került sor. Mivel vidéken nagycsaládban élünk az otthoni ellátása nehéz feladatnak tűnk. Orvos létére hitt és bízott a gyógyulásban. A család nagyon nehezen viselte az édesanya szenvedését. Lányommal pszichológushoz fordultunk. Hetente jártunk családterápiára, de külön-külön is. Sajnos édesanyánk meghalt, nem tudtak rajta segíteni. Leginkább az unokákat viselte meg a gyász, de a család minden tagját. Az omkopszichológus nagyon sokat segített az otthonápolási időszakban, a haldoklási időben és a halál, a temetés után is. Lányom és az egyik kis unokám azóta is jár a pszichológushoz. Köszönjük a segítségét, rendkívül hálásak vagyunk neki.